A gelencei világörökség

   A turisztika szempontjából általános érdeklődésre tart számot a község felső részén levő római  katolikus műemlék templom. Értékei miatt világörökség, az UNESCO nyilvántartásában szerepel.
                    

     
     
     
A falfestményeiről ismert középkori, kőfallal kerített templom a XIII. század végén épült. 1858-ban az összeomlás veszélye miatt bezárják. Az 1860-as években itt is megforduló Orbán Balázs beszámolója már az elmúlást sejteti. Az 1880-as években a falfestmények megtalálásával új életre kelt. Az 1932-ben végrehajtott kutatás és restaurálás nyomán bevonult Európa legrangosabb műemlékeinek táborába.

       A templom több építkezési szakaszon ment át az évszázadok során, mondhatni minden stíluskorszak jegyét magán viseli. A gelencei templomhajó csodálatos falképegyüttesét négy mester készítette 1300 körül. A nyugati fal szent Jakab apostol legendáját ábrázolja. Az északi fal alsó képsora Krisztus szenvedéseinek története: bevonulás Jeruzsálembe, Krisztus Pilátus előtt, Krisztus megostorozása és a keresztrefeszítés jelenete.
Felső képsora Szent László és a kun vitéz legendáját ábrázoljaés valós történelmi eseményből, a cserhalmi vagy kerlési ütközetből ihletődött (1068). Jelenetei: Várjelenet, Kivonulás, Ütközet, Üldözés, Birkózás, Lefejezés. A mennyezetet 103 kazettából álló, gazdagon festett födém borítja, mely a XVII. században készült. A főoltár a két mellékoltárral a XVIII. század végén készült. 1866-ban szerlték fel a szép, nepies ízű orgona- és ülőkarzatot.
      Az utóbbi években általános restaurálást, végeztek, ez alkalommal a külső falon is találtak freskókat.


     

   

   

             

Képes Krónika, kerlési csata,  1068

” Salamon királyt heves lelkülete, bátorsága elragadta és csapatával a legmeredekebb hágón, valósággal kúszva hatolt fel a pogányokhoz, azok meg sűrűn szórták rá nyilaik záporát. Géza herceg azonban mindig óvatos volt, a menedékesebb lejtőn hatolt fel, nyilakat szórt a kunokra; öccse László az első támadásnál négyet ölt meg a legvitézebb kunok közül, az ötödik nyíllal súlyosan megsebesítette, de utóbb ezt is megölte ...(László herceg) meglátott egy pogányt, aki a lova hátán szép magyar lányt hurcolt magával. Azt gondolta ... ez a váradi püspök leánya, és bár nehéz sebben volt, mégis hamar űzőbe vette lova hátán, melyet Szögnek nevezett. ... a lány nagyon kérte, ne ölje meg (a kun harcost), hanem bocsássa el. Ebből is kitetszik, nincsen hűség az asszonyokban, bizonyára fajtalan szerelemből akarta megszabadítani. A szent herceg azért sokáig mérkőzött a férfival, majd elvágta inát és megölte. De az a lány nem a püspök lánya volt.”

Gelence, 2008.